Kedves Misi!
Nehéz szavakat találni, pedig számunkra mindig ez volt a legkönnyebb…Mennyit beszélgettünk az elmúlt évtizedekben és mennyi mindenről! Már csak mi beszélünk Hozzád, de a válaszaidat mégis halljuk.
Emlékezünk a szavaidra, mert az volt a legnagyobb fegyvered, arra mindenki felkapta a fejét és odafigyelt. Helyettünk és értünk beszéltél, mindig kimondtad azt, amit mindannyian szerettünk volna, vagy nem mertünk kimondani mert féltünk, vagy nem volt hozzá tehetségünk. Egy ország figyelt rád, ha megszólaltál! Hihetetlen ereje és eredménye volt a szavaidnak.
Eredményeidet és elismeréseidet bőven sorolták és méltatták az előttünk szólók, de nem lehet megmondani, hogy hány nemzeti értéket mentettél meg és hány embert ösztönöztél arra, hogy fogjon össze és szűkebb közösségében tegyen ezekért az értékekért. Hitet és tudást adtál az embereknek.
Mondjuk ki bátran, tanító mester voltál, mi pedig talán jó diákjaid!
Tanítottál Kézdivásárhelyen Etelka néni fotóműtermében, a temetőkben a 48-as katonasíroknál, országos találkozóinkon, a városvédő ifjúsági táborokban, esti beszélgetéseink alatt és tulajdonképpen mindig. Nekem külön szerencsém volt, hogy a „szemeszterek” mellett a személyes barátság is összekötött bennünket.
Legutóbb a választmányunkban összeültünk az „öregdiákokkal”, de nehéz volt szavakat találni, mert az osztályfőnök nélkül már nem úgy mennek az órák, mint addig, üres volt a katedra.
Országos találkozóinkat végig kísérte egy Nyíregyházán faragott fontos tárgy, egy vándorbot, amit minden évben Te adtál tovább éves őrzésre a következő településnek az alábbi szavakkal:
„legyen mire támaszkodni,
legyen mivel kéregetni /a rendezvény megtartásához/
legyen mivel védekezni /ha szükséges/”.
Ezt a nehéz botot most örökre ránk bíztad, nekünk kell tovább őrizni, továbbadni, vagy használni, ha szükséges. Értékes, de nem könnyű örökség, mert rákerült egy fekete szalag.
Kedves Misi!
Nehéz szavakat találni, pedig számunkra mindig ez volt a legkönnyebb…Mennyit beszélgettünk az elmúlt évtizedekben és mennyi mindenről! Már csak mi beszélünk Hozzád, de elfogytak a szavak.
Búcsúzom Tőled a Város-és Faluvédő Szövetség apraja és nagyja nevében
Legyen Neked könnyű a föld, nyugodj békében! 
Budapest 2021 augusztus 30 Kerner Gábor
