Vizes Élőhelyek Világnapja
– A Ramsari Egyezményt (hivatalos nevén: Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről)
– az 1960-as években ornitológusok (madártani szakemberek) és természetvédelmi civil
szervezetek kezdeményezték, felismerve a vizes élőhelyek nemzetközi jelentőségét és a
gyorsuló ütemű pusztulását.
A 60-as években Európában és világszerte egyre nyilvánvalóbbá vált a vizes élőhelyek mezőgazdasági vagy fejlesztési célú lecsapolása, ami óriási madárpopulációk csökkenéséhez vezetett.
Az egyezmény az első modern, kormányközi környezetvédelmi megállapodás volt, amely a vizes élőhelyek megőrzésére irányult.
55 éve 1971 februárjában írták alá 18 ország részvételével, Irán Ramsari városában.
Célja:
A vízimadarak élőhelyeinek védelme, mivel a vizes területek (mocsarak, tavak, lápok) drasztikus csökkenése veszélyeztette a vonuló madárfajok túlélését.
– A napot először 1997-ben ünnepelték meg.
– Magyarország 1979.08.11-én csatlakozott. Felismerték ugyanis, hogy a vizes élőhelyekhez köthető fajok védelmében a költő-, vonuló-, táplálkozó- és téli telelőhelyek megőrzése globális feladat. Véget ért a nagy vízivadvadászatok kora Magyarországon.
– Az ENSZ 2021-ben hivatalosan is elismerte.
2026-ban – jelenleg – 172 ország csatlakozott az egyezményhez, az ENSZ tagálamok 90%-a
– A szervezet székhelye Svájcban, Gland városában található, jelenlegi elnöke egy biológus,
Martha Rojas Urrego.
– A Ramsari Egyezmény oltalma alatt ma már világszerte ~18.000 nemzetközi jelentőségű
vadvizes helyszín található = 2,5 millió km².
Területe évről évre bővül, új helyszíneket jelölnek ki.
– Legnagyobb területek Kanada és Ausztrália, 100.000 km² feletti területekkel,
Oroszország/Szibéria, Kongó, Brazília.
5 nagy élőhelycsoportot határoztak meg:
1 – tengeri élőhelyeket (partvidéki vizes élőhelyek tengerparti lagúnákkal, sziklás partok és Ű
korallszirtek)
2 – tavak
3 – folyótorkolatok
4 – folyók menti területek
5 – mocsári élőhelyek: mocsarak, lápok és náddal borított fertők
A vizes élőhelyek
– A Földön élő növény és állatfajok 40%-ának adnak otthont.
– Szénmegkötő képességük tízszerese a trópusi esőerdőkének, vízszűrésben, árvízi
védekezésben és rekreációban kulcsszerepük van.
– Mérséklik az időjárási szélsőségeket (árvíz, aszály, extrém csapadék)
– Támogatják a biológiai sokféleséget.
Hogyan mérséklik az időjárási szélsőségeket?
– A vizes élőhelyek felszívják és tárolják a felesleges vizet árvizek idején, lassítva annak
áramlását, így csökkentik a károkat.
– Aszályban pedig vizet adnak vissza a talajnak és a levegőnek párolgással, fenntartva a
nedvességet és mérsékelik a szárazságot.
– A lápnövények (pl.tőzegmohák) fotoszintézissel CO₂-t vesznek fel, de oxigénmentes
közegben a növényi maradványok nem bomlanak le teljesen, hanem tőzeggé lesznek.
Hűsítő hatás a helyi klíma ellen
– A megkötött szén és magas víztartalom párolgást biztosít, ami hűti a levegőt, csökkentve a
nyári hőmérsékletet 2-5 °C-kal a környező területeken.
– Árnyékolnak és nedves mikroklímát tartanak fenn, így gyengítik a hőhullámok hatását városi
vagy mezőgazdasági vidékeken.
Magyarországon jelenleg 29 Ramsari Egyezmény által védett vizes élőhely van,
összesen 260 677 ha-n található a vízimadarak élőhelyeinek megőrzése érdekében.
Jelentősebb magyarországi Ramsari területek:
(A sorszámok a lentebb található térképen az adott terület helyét mutatják.)
– Biharugrai-halastavak – Békés megyében az ország 2. legnagyobb halastórendszere (16.)
– Bodrogzug: A Tisza és a Bodrog folyók által határolt. Hazánkban, sőt Európában is
egyedülálló vadregényes természeti terület. Tavaszi áradások idején teljes egészében
elöntheti a víz, tengerré változtatva a tájat. Az áradások levonulása után előtűnő csatornák,
mocsárrétek páratlan gazdaságú élővilágnak adnak otthont. (12)
– Borsodi-Mezőség: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, azon belül pedig a Mezőkövesdi járás
területén fekszik. Ramsari státuszt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek miatt
adományozták, melyek a vonuló madarak pihenőhelye. (27)
– Csongrád-bokrosi Sós-tó: Szikes tó, mocsaras, időszakosan kiszáradó vizes élőhely, védett
madarak, növények és halfajok élőhelye. (23)
– Balaton és Kis-Balaton: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területén lévő
egyedülálló madárvilágáról és növényzetéről ismert vizes terület. (8,11)
– Gemenc: Duna–Dráva Nemzeti Park részeként egyedülálló vizes élőhely. Tipikus ártéri terület
mocsarakkal, holtágakkal, lombos erdőkkel. (17)
– Fertő-tó: Határon átnyúló vizes élőhely. A Fertő-medence egyedülálló szikes tavaknak és
nádasoknak ad otthont, kiemelkedő jelentőségű madárvonulási és költőhely. (10)
– Hortobágy: A legismertebb magyar Ramsari terület. A Hortobágyi-halastó Közép-
Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, ahol sok tízezer vándormadár pihen meg. (7)
Veszélyek és pusztulás
Globálisan a szabályozások, szennyezés, urbanizáció és klímaváltozás miatt:
– az elmúlt 300 évben a vizes élőhelyek 80%-a,
– az elmúlt 50 évben 35%-a tűnt el (Magyarországon is)
Folyószabályozások és mezőgazdasági tevékenységek fenyegetik őket, ami a vízminőséget
és a madárvilágot is veszélyezteti.
Védelmi teendők
Fenntartható hasznosítás kell: tilos az ökológiai egyensúlyt felborító beavatkozás.
Egyéni lépések: szennyezés csökkentése, tudatos vízhasználat.
Ramsari területek Magyarországon
Összeállította: B.A. az egyesület tagja
