135 éves a 130 -as vasútvonalunk!
Igen, a mienk (is)!
Anno, a környék jó minőségű talajain termett mezőgazdasági termékek eljuttatása a fővárosba, és a már akkor is meglévő ipari városokba – sok gondot okozott a termelőknek, kereskedőknek. Állati vontatású szekereken kellett, zömében földutakon elszállítani a búzát, lisztet, a cukorrépát a gyárakba, és a kertészeti árukat a fővárosi konzervgyárba, a nagy piacokra: gyümölcsöket, zöldséget, burgonyát, stb. S még az állatokról nem is volt szó!
A Budapest-Szolnok vasútvonal megépítése után javult a helyzet, de Szolnokig még maradt a korábbi állapot. Ez hozta magával, hogy egy Helyi Érdekű Vasúttársaság megépíttette a Puszta/Tisza/tenyő-Kunszentmárton vasútvonalat 1885-ben.
5 évvel ezelőtt megemlékeztünk a 130-as vasútvonalon a közlekedés megindulásáról, amely akkor volt 130 éves. Csíder István vasútkedvelő fiatalember hívta fel a figyelmünket az évfordulóra. A program részeként Emléktáblát avattunk a vasútállomás peronján, és a váróteremben egy vasúttal foglalkozó Kiállítást.
Azóta a koszorúk beporosodtak, a kiállítás fotói, tárgyai magángyűjteményekbe vándoroltak tudtunkon kívül. Ezért döntöttünk úgy, hogy ismét megkoszorúzzuk az Emléktáblát egy kis ünnepség keretein belül. Nagy József úr pedig, aki a Vasúttörténi Alapítvány (VTA) kuratóriumának titkára ígérte, újból ad vasúttal kapcsolatos fotókat, relikviákat.
De a koronavírus közbeszólt. Az évfordulón csak mi koszorúztunk szűk körben, maszkban. De már akkor eldöntöttük, hogy a Vasutas Nap körül bepótoljuk!
Megtettük! Július 10.-én 10 órára vártuk azokat, akik a 70 éves városunk legrégebbi, legjelentősebb gazdasági vonatkozású építményét a nagy hőség ellenére is megtisztelték. A vasút, a mozdonyok a gyerekeknek nagyon érdekesek, ezért meghívtuk az ünnepségre az óvodásokat, és az Erzsébet táboros iskolásokat is.
A visszaemlékezés után Panyik-Tóth János, a VTA önkéntese beszélt a 130-as vonal történeti előzményeiről. Az indulásról, amikor is 4 Vasúttársaság helyi érdekű vasútként építette meg a vonalat 1885-től 1903-ig 4 szakaszban Puszta(Tisza)tenyőtől Makóig. Beszélt a vonal jelentőségének kezdeti szakaszáról, majd a világháborúk okozta visszaesésekről. Az ország újjáépítését nagyban segítette a vasút rendbetétele, majd a szakaszonkénti korszerűsítése. Bár a közúti forgalom felfutása csökkenti a vasút szerepét személy-, és teherforgalomban egyaránt, ma még jelentős mindkettő. Martfű – a Bunge Növényolajgyár révén – jelentős árú feladó hely.
Nagy János forgalmi körzeti üzemfőnök Kecskemétről szólt a jelenlévőkhöz. (Martfű Kecskeméthez tartozik). Egyrészt a 130-as vonal gazdasági jelentőségéről, másrészt az országos vasúti átalakítások „miért”-jéről, a fejlesztésekről beszélt. Szó esett arról is, hogy pl. ma már Ignácz János állomásfőnök 3 vasútállomást igazgat, ami a korszerűsítések kapcsán valósulhatott meg.
Ezt követően Ráfli Imre a VTA kurátora és Rágyanszky István alpolgármester koszorút helyezett el a városszépítős koszorú mellé.
A vasútállomás várótermében ezután megtekinthették az érdeklődők, a gyerekek a vitrinekben elhelyezett vasúttal kapcsolatos fotókat, tárgyakat.
Az első vitrinben az 5 évvel ezelőtti ünnepség (Martfűn, Kunszentmártonban) és az akkori kiállítás fotói tekinthetők meg. A 2. vitrinbe a 130-as vonal állomásainak régi, új fotóit, és a vonallal kapcsolatos vasúti okmányokat tettük. A további 3 db vitrinbe mozdonyok képei kerültek attól függetlenül, hogy jártak-e a 130-as vonalon, vagy sem. A vitrinekbe a fotókon kívül kerültek olyan tárgyak : arcképes igazolványok, váll lapok, kitüntetések, jegytartó jegyekkel, pecsétek, stb. amelyek az átlagember számára érdekesek lehetnek.
Úgy készültünk és valósítottuk meg ezt a programunkat, hogy idősnek és fiatalnak érdekes legyen. Nem nagy dolgok, de az Emléktáblán ismét koszorúk vannak, és a váróterem arculata megváltozott. Nézegessék örömmel!
Vinczéné Balogh Magdolna
elnök
Martfűi Városszépítő Egyesület