A Tisza élővilágának Emléknapja 2022

Megosztás

A Martfűi Városszépítő Egyesület évek óta megemlékezik a Tisza élővilágának Emléknapjáról február 1.-én.

Ennek a programnak a teljes anyaga olvasható az alábbiakban.

1.Bevezető.  Mi történt 2000. január 30.-án 22 órakor a nagybányai AURUL bányavállalat Zazar-i ülepítőjénél, mik lettek a következményei?

  1. Előadás: 1. rész. A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység megalakításának előzményei, kezdeti lépései

                   Előadó: Lőrincz István a Tájegység “szellemi atyja”.

  2. rész. A HNP Közép-Tisza-Jászág Természetvédelmi Tájegyeség jelenlegi helyzete

                   Előadó: dr Tallósi Béla Természetvédelmi Őrszolgálat természetvédelmi terület-felügyelő

 3. Előadások: Egri Sándor újságíró, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület társadalmi aktivistája, a Tiszai Natúrparkok szervezője

  1. rész: Kié a Tisza?

  2. rész: A Tiszai Natúrparkokról

  3. rész: A vizes élőhelyek szerepe és jelentősége

A TISZAI CIANID-SZENNYEZÉS

tiszai cianid-szennyezés (gyakran használt, de pontatlan megnevezéssel tiszai ciánszennyezés) több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt.

2000január 30-án 22 órakor a nagybányaiAurulbányavállalat ülepítő létesítményéből 100 ezer m³ cianid– és nehézfém-tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. Mivel a bányavállalatnak nem volt kárelhárítási terve, a szennyezés lokalizálását vagy enyhítését meg sem kísérelték.

A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A Csernobili atomerőmű-baleset óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is nevezték.
A duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhető folyamatos felhígulás nyomán Tisza-tónál 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös volt a határérték-túllépés.  Még Belgrád magasságában is halpusztulást okozott a szennyezés, amely még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt.

A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló cianidfolt 2 hét alatt vonult le.  

Magyarországon a vízügyi hatóságok emberfeletti küzdelmet folytattak a károk mérséklésére, az érintett települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, valamint az élővilág megóvására.
Ennek köszönhetően
        a Tisza-tó nagy része (93%-a) érintetlen maradt, a holtágakárterek csak kis mértékben szennyeződtek,
        a kiskörei vízerőmű alatti szakaszon pedig 1/4.-vel csökkent a cianid koncentrációja
Az elpusztult halak azonnali eltávolítása is szükséges volt, hogy a mérgezés ne terjedjen tovább a táplálékláncban.

Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazta az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is. A román állam az Aurul vállalatot tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye, a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolták a történtekért, a kanadai anyacég szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak.
A különböző jogi csűr-csavar (tulajdonos váltás, csődeljárás, törlés) után az eljárást megszüntették.

A katasztrófa hosszú távú következményei sokáig ismeretlenek maradnak. De a legmaradandóbbnak a Tisza hordalékába, az ökoszisztémájába bekerült – és a hullámtérre kijutott szennyezett vízzel a hullámtéri holtmedrek egy részében is lerakódott – nehézfémeket tartják.
Biztató jelnek tekinthető, hogy az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus indikátora a tiszavirág, túlélte a katasztrófát.

A Tisza élővilágának Emléknapja

2. Előadás: 1. rész: A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység megalakításának előzményei, kezdeti lépései

                   Előadó: Lőrincz István a Tájegység “szellemi atyja”.
Elmondta, hogy megszállott ornitológusként hogyan talált rá rejtett helyeken csodálatos madárkolóniákra pl. a Pélyi Madárrezervátumra, hogyan érlelődött meg benne, hogy – mint a gyöngyszemeket – össze kell fűzni ezeket a helyeket.

Így alakult meg egy új tájvédelmi körzet – a Hortobágyi Nemzeti Park részeként. A kezdeti, főként bürokratikus nehézségek leküzdése után kezdődhetett meg az a szakmunka, amely jelenleg is tart, és vélhetően tovább fejlődik felszereltségben, szakgárdában. Néhány adat: a Tisza 134 fkm hosszán, kb. 8.500 ha védett terület, amelyből 850 ha fokozottan védett.

Területe a Kisköre Vasúti hídnál kezdődik és a Tiszaugi hídig tart. Bele tartoznak a Tisza legértékesebb szakaszai mellett az árvízvédelmi töltések közötti holtágak, rétek, legelők, kaszálók, és az erdőterületek. A Natura 2000 területek kijelölésével további védettséget kapott.

2.rész: A HNP Közép-Tisza-Jászág Természetvédelmi Tájegyeség jelenlegi helyzete

Előadó: dr Tallósi Béla Természetvédelmi Őrszolgálat természetvédelmi terület-felügyelő

Előadásáról így írt Biliczné Gyöngyike, természetszerető ny. irodalom tanár

2022.február elsején a Művelődési Központ Pódium termében előadást hallhattunk dr. Tallósi Bélától a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység természetvédelmi terület-felügyelőjétől.

Az előadás egy igazi vallomás volt a természet szeretetéről. A diasorban sok-sok képen láthattuk, az előadótól pedig részletes magyarázatokkal hallhattunk arról, hogy milyen értékeink vannak, mire kell vigyáznunk, mit figyelhetünk meg a körülöttünk levő világból.

A Közép –Tisza-Jászság Természetvédelmi Tájegység főleg a Tisza és a Zagyva egykori árterének területei, mely táj természeti képét főleg a vízfolyások, a Tisza, a Zagyva, a Körös, a Tápió, és a Tarna alakították ki.

Gazdag élővilága van a vizes élőhelyeknek, és a mentett ártereken nagyon szép legelők voltak. A tölgy-kőris –szil ligeterdőkből mára nagyon kevés maradt meg.

Különleges élővilága van a lösz és homokhátságoknak, de az igazi mezei virágok csak mezsgyéken, árokpartokon, töltéseken maradtak meg. Láttuk a képeken a pipacsot, a szarkalábat, és védett növényeinket a réti iszalagot, a margitvirágot, a tündérrózsát, a fátyolos nőszirmot, a nyári tőzikét.

Az állatvilágról is kaptunk egy kis körképet, de sajnos lassan csak képekről látjuk ezeket a csodákat is. A tiszavirágot, a sokféle lepkét, a szép színes bogarakat, a békákat, a magyar bucót, a kócsagot, az énekes madarakat, a ragadozó madarakat, a kis emlősöket mind-mind védenünk kell.

Érdekes volt megismerkedni néhány új tájjal, hallottunk a holtágakról, a nedves ecsetpázsitos rétről, a kubikerdőkröl,  a ligeterdőkről, a szikes pusztákról, a löszös pusztákról.

A legelszomorítóbb dia a veszélyeztetésről szólt, olajszennyezés, műanyagpalackok, szemetelés, tűzesetek, védett madarak befogása, védett virágok gyűjtése, amit mind-mind az ember okozza.

Tegyünk együtt a meglévő természeti értékeinkért, tanítsuk a gyermekeinket, mutassunk példát, hiszen a mi világunk ez, nekünk nyílnak a virágok, nekünk  énekelnek a kismadarak, mi gyönyörködhetünk folyóinkban, erdőinkben, rétjeinkben.

A Tisza élővilágának emléknapján Juhász Gyulával köszöntöttük a Martfűi Városszépítők nevében is a nekünk legszebb folyónkat:

„Te vagy szívemnek legrégibb szerelme,
Szép, szőke tündér, édesbús Tiszánk,
Hányszor álltam partodnál énekelve,
Míg benned ringott a magyar világ…”
/Juhász Gyula/

Az értékes, szívhez szóló előadás méltó ünneplés volt ezen a napon.

Az előadás összefoglalóját készítette: Biliczné Gyöngyi

3. Előadás: Egri Sándor újságíró, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület társadalmi aktivistája, a Tiszai Natúrparkok szervezője

1. rész: KIÉ A TISZA?

A Tisza Élővilágának Emléknapja alkalmából szervezett előadások egyik előadója Egri Sándor újságíró, a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület elnöke, a Tiszai Natúrparkok megálmodója, a Tisza „szerelmese” volt.  Előadását 3 téma köré építette.
Kié a Tisza? – címmel nem szokványos megközelítésben tette fel a kérdést, majd
a Natúrparkokról, ezen belül is a Tiszai Natúrparkok megalakításának lehetőségéről szólt.

KIÉ A TISZA?

A válasz automatikusan adódik: MINDENKIÉ!
Igen? Járjuk csak körbe egy kicsit más megközelítésből, mint szoktunk róla beszélni!

A 2000 január 31.-én történt ökológiai katasztrófának (a cianid- és nehézfém szennyezésnek) felelőse nincs, az eljárást megszüntették! Kié a Tisza? A Tisza mentén a települések, gyárak nem kellően tisztított – a Tiszába juttatott szennyvize miatt – a biológiai és egyéb szennyezés folyamatos. Kié a Tisza?

Lenner Ádám szolnoki környezetvédelmi mérnök, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén működő Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpont munkatársának köszönhetően a Tiszavirágzás és a Tiszavirág 2020 tavasza óta HUNGARICUM! Kié a Tisza?

A Tisza 157 ezer km2 vízgyűjtő területén 5 ország osztozik: Ukrajna (Kárpátalja), Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia. Elengedhetetlen ezen országoknak a Tisza védelmére vonatkozó közös megállapodása. A kezdeményező értelemszerűen Magyarország lehet. Tőlünk várják. Kié a Tisza?

EU taggá válásunkkor Magyarország nem kezdeményezett önálló Tisza védelmi programot, pedig a folyó 944 km-ből 596 km magyar részen folyik. Kié a Tisza?

Európa nagy folyóit nemzetközi egyezmények védik, megvalósulásukon szakmai bizottságok munkálkodnak. A Tisza a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezménynek van alárendelve. Kié a Tisza?

Idehaza önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nincs, a vízügy a BM alá tartozik.
Környezetvédelmi ügyekben az agrártárca, nemzetiközi vízügyekben a külgazdasági tárca az illetékes. A gyakorlatban a nagy múltú KÖTIVIZIG (Szolnok) égisze alatt működő Tisza Iroda végzi a nemzetközi ügyek előkészítését.  Szakmai, társadalmi véleményező szervezet a kizárólag tanácskozási, véleményalkotási joggal rendelkező Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács. Kié a Tisza?

Nemzeti Parkok a Tisza hosszában: Hortobágyi NP, Körös-Maros Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti park. Kié a Tisza?

 A Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Nemeskéri-Orbán István által kezdeményezett, és 2000-ben alakult Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás – amelyet a Tisza menti megyék alkottak – 2018-ban kimondta megszűnését. Kié a Tisza? A nagy lelkesedéssel alakított Tisza menti Önkormányzatok Szövetsége eliminálódott. Azaz: nincs a Tisza mentén élők érdekeit képviselő szervezet. Az „oszd meg és uralkodj” szemlélet érvényesül.

A Tisza mente Integrált Területfejlesztési, Vidékfejlesztési és Környezetgazdálkodási Koncepciója, azaz a Tisza komplex (167 milliárd Ft-nyi tervvel) eredeti célkitűzésének megfelelően árvízvédelemre redukálódott. Kié a Tisza?

A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programot indított 2016-ban a kormány vízügyi stratégiájának kidolgozására. Kié a Tisza?

Elgondolkodtató kérdések.

2. rész: Tiszai Natúrparkokról

 

Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag területein, helyi közösségek által létrehozott tájszinti együttműködés, melynek célja – a természeti és kulturális, épített örökség megőrzése, bemutatása, hasznosítása; – a környezeti nevelés, szemléletformálás; a vidékfejlesztés és jövőkép; valamint a turizmus és pihenés.
Nyugat-Európában nagyon elterjedt, népszerű, teret ad a polgárok kezdeményezéseinek, számít aktivitásukra.

Hazánkban 17 natúrpark van hivatalosan. A Tisza mellett egy sem.
Kialakítás alatt lévő Tiszai Natúrparkok:

     Tiszasüly és Szolnok között: Tiszai Szentélyek Natúrpark

Szolnok és Csongrád között: Tiszavirág Natúrpark

További lehetőségek:
– Bodrogköz Natúrpark szlovák partnerrel
– Tokaj – Bodrog – Tisza Natúrpark
– Csongrád – Titel Natúrpark szerbiai partnerrel.

A Tiszára épülő kezdeményezések:
 – Nemzetközi Tisza Túra: 2022-ben a Szegedig terjedő folyószakaszra
            A településeken lesz fogadókészség? Pl. Szolnok után Martfűn?  
 – Tiszai PET Kupa Kaland a folyó tisztítására. Sajnos Ukrajnából folyamatosan újra termelődik a hulladékkezelés hiánya miatt. A román szakaszon előrelépés várható a legújabb bejelentések alapján.  
 – A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programot indított 2016-ban pl. a kormány vízügyi stratégiájának kidolgozására.

Mindenki célja egy: őrizzük, és fejlesszük, ami megvan; rekultiváljuk azt, amit lehet, hogy nemzedékeken keresztül maradjon a Tisza olyannak, ahogyan a természetet és az emberiséget szolgálja.

3. rész: A vizes élőhelyekről

Egri Sándor előadásának harmadik részében – a Tiszától nem elválasztható, de minden folyónkhoz kapcsolódó – vizes élőhelyekről beszélt.

Hazánk árvízi veszélyeztetettsége Európában a legnagyobb, melynek okai nagyrészt külföldi eredetűek. A hazai szabályozás a külföldi vízgyűjtő területek történéseinek, beavatkozásainak a függvénye.

A klímaváltozás hidrológiai hatásai az árvizek (újabban egyre több villámárvíz) és az aszály.
Szöllősi-Nagy András hidrológus, (MTA doktor) véleménye szerint a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, paradigma/szemléletmód váltásra van szükség. Adaptív, a különböző igényekhez könnyen alkalmazkodó vízgazdálkodást sürget.

A vizes élőhelyek, a vízvisszatartó tájgazdálkodás a szerepe hatalmas lehetne megfelelő hozzáállás mellett, mert környezetében burjánzik az élővilág, jótékonyan hat a klímára. A gyenge termőképességű, mélyen fekvő, belvizes  területek könnyen átalakíthatók vizes élőhellyé.

 Fontos, hogy kialakításuk, működtetésük ne jelentsenek veszélyt a környezetükre. Azaz növekedjen az ott élők biztonsága, legyenek tekintettel az árvízi és a belvízi jelenségek kezelésére, a szélsőséges csapadék előfordulásokra. Ne sérüljenek a meglévő természeti értékek, számuk gyarapodjon, unikum-jellegük bővüljön: segítsék elő a biodiverzitást, azaz a természet sokféleségét, gazdagságának burjánzását.

Legyenek alkalmasak a víz, a folyó természetes mozgásának az „elviselésére”.
Azaz a tavaszi áradáskor szükségtározó jelleggel árvízvédelmi szerepe legyen, kánikulában a párolgásával jótékony hatást gyakoroljon a környezetére.

Fontos, hogy a vizes élőhelyek használóinak jövedelme ne csökkenjen, hanem növekedjék a művelési ág változás révén. Haszonvételeik a környezetükben élőket gyarapítsák.

Funkciójukat a helyben élők határozzák meg.

Február 2.-a a Vizes élőhelyek Világnapja.


Megosztás

Hozzászólások

hozzászólás

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.