• Érdekes információkat olvashat az Ez + Az alatt!

Bejárás Bagaméry Gáspár erdőmérnökkel

Megosztás

A Heineken Hungaria Sörgyárak Zrt. által szervezett Arany Fácán Sörfesztivál közönségszavazatát megnyerve át kellett gondolnunk a Művelődési Központ körüli park rekonstrukciójának teendőit. A városvezetéssel egyeztetve – a benyújtandó TOP pályázathoz csatlakozva – elsőként a Hősök Tere park növényanyagának állapotáról kellett pontos képet kapnunk. Erre a megye-, Szolnok város egyik legelismertebb szakemberének tartott Bagaméry Gáspárt kértük fel.

Ő nem csak a fák egészségi állapotát mérte fel, de véleményezte a meglévő fák fajait több szempontból, pl. hogy invazív fajok vagy sem. Az invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában honos biológiai sokféleségre. Ez egy jelentős vitatéma az utóbbi időben a szakemberek és a laikusok között. Hosszú távon, előre gondolkodva ugyanis nem lehet engedni ezen fajok előretörését, helyfoglalását csak azért, mert már megnőttek. Fokozatos kiváltásukkal el kell érni, hogy hazánkban is az Európában honos fajok térnyerése ismét helyrebillentse a fajok közötti arányokat.

A szakember sajnálattal állapította meg azt is, hogy számos fa egészségügyi állapota azt vetíti előre (golyvás), hogy egyszerre pusztulnak ki.

A Bagaméry Gáspár által készített szakértői véleményt itt olvashatják.

Tisza Cipőgyár Martfű

Művelődési központ fáinak állapotáról

2015. október 15-én.

Vinczéné Balogh Magdolna, – volt kolléganőm – felkérésére vele és Kardosné Kovács Marianna társaságában bejártam a Cipőgyári Művelődési központot körbefogó parkot, vizsgálva a parkot alkotó fák állapotát.

Szeretném előrebocsátani, hogy nem a múltat akarom kritizálni. A park létesítésekor teljesen más elvárások voltak, mint amit ma el szeretnénk várni egy közparktól. A parkot részleteiben is bejárva nyomait lehetett annak találni, hogy valamikor ez a park sokkal jobban berendezett és megjelenésében gazdagon díszített park lehetett.

Az idő azonban kérlelhetetlenül megy tovább és tovább, és működteti a természet törvényeit. Amire az emberek nem tudtak elég energiát fordítani, az idők múlásával a természet törvényei beteljesednek, és az egyed elpusztul, helyét valami más igyekezett átvenni, vagy már át is vette. Így jártak a jegenye nyárfák [Populus nigra ’Italica’]. A valamikor tájképi meghatározó erélyű fasorokból talán 4 példány él még. Helyüket a nem túl kedvező választással az ezüst juhar [Acer saccharinum] kapta meg. Ma ez a fafaj adja a jelenlegi park törzsállományát.

Az ezüst juhar, hazája az atlantikus Észak Amerika, az Appalache hegységben őshonos. Nálunk terhes gyomfává válik, az igen bő magtermő képességével és gyenge statikai képességével. Bár gyorsan nő, de nem tartós fa. Célszerű volna lecserélni ezt a fafajt valamely Európában honos más fafajra; magas kőrisre, vénicszilre, vagy a kocsányostölgyre.

A csere indoka: a park a Tisza partján, annak magas fekvésben lévő területén van, amelynek eredeti vegetációját a tölgy-kőris-szíl ligeterdő alkotta, és alkotná mai is, ha nem lett volna emberei beavatkozás. Tehát a parkot a kocsányostölgy [Quercus robur] vénicszíl [Ulmus leavis]; és a magas kőris [Fraxinus excelsior] egyedekből kellene felépíteni ahhoz, hogy időtálló parkot kapjunk.

A tájidegen – idegen honos – fafajokból álló csoportokat azért is célszerű lecserélni, hogy időtálló faállományhoz juthasson Martfű város közössége, és a nagyobb állékonyság miatt kevesebb bajjal tudja majd üzemeltetni közparkját.

Természetesen a fák törzsállományát adó egyedek cseréjét nem egyszeri beavatkozásként gondolom el, hanem időben széthúzva 15-20 év alatt elvégzendő feladatként végrehajtva.

Most vegyük sorra a parkot:

A Művelődési központ bejárata előtti rész:

  • A bejárattól balra, dél felé egy zöld juhar sarjcsoport van, melynek eltávolítását indokoltnak tartom,   hogy az épület fala elég levegőhöz és fényhez juthasson, továbbá az elkerülhetetlen felújításkor az állványoknak elegendő helye legyen;
  • Az épület DK-i sarkán lévő eper csoport megritkítása a fentebbi szempontok miatt szintén szükséges;
  • A bejárattól jobbra, észak felé a lucfenyő [Picea abies] és a jegenyetölgy [Quercus robur ’Fastigiata’] ágainak megritkítása szintén szükséges az épület állagának megóvása és fenntartása miatt.
  • A bejárattal azonos frontot jelentő délkeleti sarokban feketefenyő és külön egy erdei fenyő csoport található. A nagyon meggyötört, vagy száradásnak indult – és kijelölt – egyedek kivágását javaslom. Ebbe a csoportba lehetne 0,7 m-1,3 m nagyságú földlabdás növényekkel pótlás végezni, hogy ezt a tájképi elemet fent lehessen tartani. A fekete fenyő csoportba feketefenyő fácskákkal, az erdei fenyő csoportba erdei fenyőfácskákkal javaslom a besűrítést.

A Művelődési központ déli oldalán lévő park:

  • Az erdei fenyő csoporttól a kézilabda pályáig:
    • Néhány keleti tuja [Thuja orientalis] (talán 4 db) található. Ezek közül a csúcsszáradtakat érdemes kivágni. Az is meggondolandó, hogy fiatal korú 1-1,5 m magas földlabdás fácskákkal cserét hajtsunk végre, és a fácskák megeredése után gondosabban ápoljuk –nyírjuk az új növényfalat.
    • Néhány közönséges nyír [Betula pendula] idősebb példány is található itt. Ezek között is vannak beteg egyedek, amelyeket ki kellene vágni. A nyírfa csoport fenntartását és bővítését is javaslom.
    • A kézilabda pálya keleti végében keleti tujából álló fasor van, ugyanazokkal a problémákkal, mint a butiksor K-végében lévő tuja csoporté. Ezt a sort egy jegenyenyár kezdi, mely fának a koronáját 1/3-al csökkenteni javaslom. A koronafelület és egyben a szélnek kitett felület csökkentésével növekszik a megfiatalított fa állékonysága, és méretes törzsű fa marad a szemlélőnek látványként a parkban.
  • Az aszfaltozott kézilabda pályát délről és nyugatról ezüst juharfákból álló fasorok ölelik körbe. A pálya déli oldalán lévő fasor pont egy kisfeszültségű elektromos vezeték alatt van. Itt azt kellene elérni, hogy ne fákat keljen megcsonkolni, hanem a vezetéket lehessen áthelyezni a fasor fölül, attól dél fel kellő oldaltávolságra.  Itt a fák lombja megfelelő egészségi állapotról beszél.
  • A pályától nyugatra a szerviz útig 5 sorból álló idősebb ezüstjuharos van. A levélzet alapján nem a legjobb állapotban vannak a fák. 3 db kivágását egészségügyi szempontok indokolják. A fák megbetegedése, gomba és rovarfertőzések bekövetkezése lehet a megbetegedés oka. A csoport „ifjítását”, korona csonkításátjavaslom, és a tömb újratelepítését javaslom a korai juhar [Acer platanoides], vagy a hegyi juhar [Acer pseudo-platanus] egyedeivel.
  • A Hősök terét lezáró szerviz út menti közönséges fagyal [Ligustrum vulgaris] sövénysorvisszakurtítanám 60 cm magasra, és a hiányokat ugyanebből a cserjefajból visszaültetném. Ugyanezt a megoldást javaslom a park többi sövényénél is. Tápanyag visszapótlás, és a nagyon beteg tövek eltávolítása után, mindenütt az adott sövényre jellemző cserfajból kell elvégezni a pótlást.

A Művelődési központ nyugati oldala:

  • Ez a park egyik régi részlete. A park alapvázát a zöldjuharfákból álló alaphálózat adja. Sajnos ezek a fák már elérték műszaki koruk felső határát. Az egyedek nagy része csúcsszáradt ágakkal beszél erről. Legjobb volna az egyedeket kiemelni a parkból és helyüket új fákból újra ültetni. A magam részéről a kocsányos tölgyetjavasolnám erre a feladatra. A nyugati oldalon platán sor áll, de beteges-csúcsszáradt és golyvás egyedek. A még megtartható egyedek mellett törökmogyóró [Corylus colurna] sor telepítését javaslom.
  • Megközelítőleg az épület tengelyvonalában van a szovjet hősi emlékmű. A körbeölelő keleti tuja sorok már teljes mértékben túlnőtték az emlékmű oszlopát. Politikai döntés kérdése, hogy ebben az állapotban hagyjuk az emlékművet – azaz eltakarva- vagy a fák kitermelése után gömb alakú változatokkal biztosítjuk az emlékhely láthatóságát.
  • A szovjet emlékműtől északra folytatódik a zöld juharokból álló parkrészlet, nyugati oldalán 4 db teljesen beteg platán [Platanus hybrida] fával. Ezek eltávolítását javaslom. A platán sor helyett, ide is a törökmogyóró fasort javasolnék a park nyugati oldalának záró soraként.

A színházterem déli oldalkijáratai a terasz végéig:

  • A terasz DK-i sarkán még áll egy hatalmas jegenyenyár egyed. Ennek a fának is csökkenteném a lobfelületét felére, 2/3-ra, a korábban leírt okok miatt.
  • A terasz mellett állt valamikor egy jegenyenyár sor, melynek visszatelepítését az üzemeltető az – árnyékolási feladat teljesítése miatt – el szeretné érni. Közvetlenül a terasz mellé nem javaslom, de az első oldalkijárati ajtóval szemben újra lehetne ültetni ezt a nyárfasort, így nem terhelnénk az alapot és az épületre is kisebb kockázatot jelent majd az új fasor.
  • Az első kijárattól az épület végéig terjedő, megközelítőleg négyzet alakú területen a régi park megmaradt elemeinek tanúfáit láthatjuk. 2 db tiszafát; szépen ívesen telepített sétautat szegélyező cserjesort koszorúvirágból [Spirea von houttei]; a szomorú kőris [Fraxinus excelsior ’Pendula’] néhány egyede és a négyzet DNy-i részén pedig egy hárscsoport [Tilia cordata, T. platyphyllos]. Ezek között is vannak beteg egyedek, de maga a csoport megtartható, vagy besűríthető új hárs egyedek telepítésével – kislevelű és nagylevelű hárs egyaránt alkalmazható-.

A csoport újra díszítése tavasszal és nyáron át virágzó cserjékkel szintén lehetséges, és esztétikai okok miatt is ajánlott.

A színházterem északi oldala:

Talán legjobban megmaradt az eredeti állapot ezen a részen.  A terület közepére egy valamikori kör alakú tuja alakulat esett, amelynek csak néhány egyede él és csak a tuskókból lehet tudni, hogy itt előtte mi lehetett. Szintén s szomorú kőris jelenti a valamikori díszt, no meg a két sima fenyő [Pinus strobus]. Az épület belső sarkában mogyorós hólyagfából [Staphylea pinnata] álló cserjecsoport található, amelyet jó szívvel meg lehet tartani, mert kárt nem okoz, és a látványba is beillik.

  • A tuja körönd helyett kellene valami újat alkotni
  • Az épület Ny-i sarkán is cserjecsokor van, amelynek megtartása, vagy megszüntetése semleges kérdés. Amennyiben az egész területre születnek új tervek, akkor célszerű azokhoz igazítani ennek a résznek a fennmaradását, vagy cseréjét.

A gyárkapuhoz vezető út:

Jó állapotban lévő fákból álló fasorok találhatók. Hiányok azonban vannak, amelyeket érdemes lenne pótolni, ha azt a közmű viszonyok megengedik.

  • A valamikori Cipőgyárba vezető főbejárati út és az észak felől, a Tisza felé eső segédbejáró közötti park:

Hatalmas területű park, benne sok régi elgondolás tanújával. A nyugati oldalon korai juharokból álló parkrészlet, amelynek van néhány hiánya, de lehetne pótolni is. Ezen a részen van két gyönyörű hárs alléamelynek nem igen találnánk párját az Alföld e kopár tájain. Az északi fasor az érintetlenebb, de ennek nincs bekötése a szerviz utakra, és egyben ez a hosszabb is. A főkapuhoz közelebb eső déli allé valamikor több körönddel és négyszöggel is rendelkezett, amelynek nyomai még láthatók. Ezek a részletek nagy értéket jelentenek tájképileg és botanikailag egyaránt.Berendezésükhöz és újra használatba vételükhöz egy alaposabb tervezés után érdemes hozzáfogni.

Persze az allék között vetényülésből /a természet által létrehozott magkelésről van szó/ mindenféle növények megtalálhatók. Megtartásukról a tervezés során érdemes elgondolkodni.

A park állapotának felvételezésekor egyben elképzelésemet is elmondtam, hogy az adott foltot, helyet mivel újítanám fel.

Magát a növényanyag cseréjét azonban időben elhúzva, a meglévő egyedek ifjítása mellett, és lehető megtartásukkal gondolom véghezvinni 15-20 esztendő alatt. Ennek a megoldásnak nemcsak pénzügyi okai vannak, hanem a látványnak is csak lassan szabad változnia, amelyet Martfű város közönsége is elfogadni képes.

Kérem így kezelni jó szándékú észrevételeimet.

Ennyiben kívántam a 2015. október 15-én szerzett tapasztalataimat közreadni és azt Martfű város közösségének ajánlani.

Tisztelettel:
Bagaméry Gáspár erdőmérnök


Megosztás
Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük