Öt területi kategóriában díjazták a WWF Magyarország által kiírt „Élő Erdő Díj – A Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói” győzteseit. A pályázat célja, hogy a legjobb hazai példák kiemelésén keresztül népszerűsítse a természetszerű erdőgazdálkodást.
Az Európai Uniós, Natura 2000-es erdőkről szóló „LIFE in Forests” című LIFE+ projekt keretében meghirdetett pályázat hiánypótló: hazánkban először tüntettek ki a Natura 2000 hálózat részét képező magántulajdonú erdőkben dolgozó magán erdőgazdálkodókat, erdőtulajdonosokat, szakirányítókat. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője hangsúlyozta: „ahogyan az egész projekt, úgy az „Élő Erdő Díj” is arra hivatott, hogy figyelemfelkeltéssel járuljon hozzá a hazai erdők biológiai sokszínűség csökkenésének Fotó: Bódis Pálmegállításához. Ennek egyik eszköze a természetvédelmi szempontból is fenntartható erdőgazdálkodás, mely nemcsak a faanyagtermelés szempontjaira fektet hangsúlyt, hanem az erdők egyéb környezeti és társadalmi értékeit is megőrzi, fejleszti.”
Az ország minden részéről beérkezett pályamunkák igazolják, hogy a magas színvonalú erdőgazdálkodói munka során lehetséges a természeti értékek megőrzése. A fenntartható erdőgazdálkodás célkitűzéseivel összhangban megvalósítható az erdők sokszínűségének, biodiverzitásának megőrzése, ezáltal az erdők funkcióinak megfelelő érvényesülésének biztosítása. Mindezt az öt győztes gazdálkodó Fotó: Bódis Páltevékenysége a gyakorlatban is tükrözi.
Binger Miklós, dozmati magán erdőgazdálkodó kislevelű hárs elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőkben gazdálkodik, ahol jelentős lépéseket tett az akác visszaszorítására. Dozmaton 2015-ben alakította ki az Életfa parkerdőt, ahol erdei bútorokat, tűzrakóhelyet helyezett ki, illetve tájékoztató táblákkal ellátott sétautat alakított ki. A dozmati terület jelentős részén szálaló erdőgazdálkodást folytat, és aktívan közreműködik a helyi turizmus fejlesztésében.
A Balaton felvidéken tevékenykedő Dabosi Erdőbirtokossági Társulat bükköseiben kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelő élőhelyet biztosítson a területen élő madaraknak, Fotó: Bódis Páldenevéreknek, ragadozó- és rágcsáló emlősöknek, gerinctelen élőlényeknek. Gazdálkodási gyakorlatára jellemző a kíméletes faanyag közelítés, és az időben elnyújtott fokozatos felújítóvágások alkalmazása. Jövőbeli célkitűzései között szerepel egy 50 hektáros erdőtömb szálaló erdővé alakítása. A pályázat benyújtója Cseke Bence András.Olvasd tovább a teljes cikket>>>>