Ismét vendégeink voltak a perecsényi gyerekek
Mi – városszépítősök – második évben kaptuk azt a megtisztelő lehetőséget, hogy egy délelőttöt velünk töltsenek. Természetesen természetismereti foglalkozást tartottunk nekik – minden nyelvismeret nélkül. De miért is kellene?
A gyümölcsök, zöldségek náluk is olyan virágból fejlődnek ki, mint nálunk; azonos allergén növényektől tüsszögnek ők is; az állatok is hasonló lábnyomot hagynak maguk után; sőt a fáknak hasonló az alakja, levele, virága, termése, stb. náluk is. Nekik is fontos, hogy tudják, melyek azok a látványos, szép, színes virágok, termések, levelek, amelyek mérgezőek. Ilyen jellegű feladatokat kellett megoldaniuk.
Megértették. Már csak azért is, mert az internet segítségével – „google a barárom” – remekül le tudtuk fordítani a feladatot ukránra, kinyomtattuk és mindenki megkapta. Látszott rajtuk, hogy tetszett nekik a gesztus. No meg, minden kis csapattal volt egy városszépítős hölgy, aki terelgette a néha eltévelyedő ötleteket: melyik képhez melyik kép tartozik?
Kellemes délelőtt volt. Nekik tetszett a sok színes kép, amelyekkel megoldották a feladatokat, nekünk a figyelmük, a vidám kacaj, a mókás grimasz, ha elrontottak valamit.
Örültek az ajándékoknak. Különösen a Martfű nevezetességeivel díszített bögréknek. De elfogytak a kifestők, a matricák, a Máltai Szeretetszolgálattól kapott mindenféle (sok „csajos”) apróság, komolyabb adományok is. Örültek a városszépítősök bőr-díszműveinek (toll-, szemüvegtartó, sokféle kulcstartó), no és most is nagy siker volt a gyerekeknél a házisütemény!
Ők köszöntek mindent, mi pedig, hogy figyeltek ránk, együtt működtek. Búcsúzóul kaptunk sok mosolyt, integetést, ölelést!
Ha jövőre is jönnek Perecsényből gyerekek, szívesen elvállalunk egy délelőttöt.
Vinczéné Balogh Magdolna
