Itt a vége, fuss el véle…
Befejeződött a 10. Városszépítő tábor.
Kissé megkésve (mert a krónikásnak több napos, vidéki, hivatalos programja volt), de számot adok a 10. Városszépítő táborról.
Röviden: jól sikerült!
Hosszabban: voltunk 24-en. Általános iskolások, középiskolások és felnőttek.
Dolgoztunk: a Tisza parti pihenők felújításán, a Keszlerffy Kúriánál lévő Kövér keresztnél, a Sportpálya sarkainál lévő „háromszögeknél”, a Művelődési Központban, és a strandon. Minden munkához személyre szabottan jelöltük ki azokat, akik elvégezték. Mindenhol rendben, megelégedésre dolgoztunk, akár gyomlálásról, akár színházterem takarításról volt szó.
S a délutánok: azok megint változatosak, érdekesek voltak.
A „csúcs”, a kerekpáros kirándulás volt a Cserna Farmra. A táborozókon kívül családtagok is csatlakoztak megnézni a hatalmas, drága mezőgazdasági gépeket, a növényvédelmet végző drónokat, a kukorica címerezőt, fel lehetett menni a kombájn vezető üléséhez. Nagy sikere volt az aznap született kisbáránynak, meg a 10 naposnak, meg a nagyobbaknak, meg az „anyukáknak”, s a hatalmas tenyészkosoknak. S egy hatalmas „sárga” ló! Tűrte a simogatást, megevett minden zöldet, lehetett birizgálni. Nagy-nagy élmény volt! Köszönet a háziaknak a lehetőségért, a vendéglátásért, a kényelmes uzsonnázó helyért.
Más állatok is jártak a táborban.
Lesták János kutyaoktató és segítője Kardosné Éva németjuhász kutyákon mutatták meg, mi mindent tanulhatnak meg Martfűn is a kutyák, nem kell Szolnokra járni velük.
De nagy sikere volt egy 5. osztályos – Martfűhöz kötődő kislány – Barbi gabonasiklójának is. Most szembesültek a felnőttek is azzal a ténnyel, hogy a siklók bőre mint a selyem. Nem nyálkás, nem nedves. Remekül tűri a simogatást, egyik kézből a másikra tekeregve győzték le a viszolygásukat a gyerekek, felnőttek. Hasonlóan a díszpatkányhoz! Semmivel sem marad le a tengerimalactól. Szép színe, szőre, ügyesen ténykedett a ketrecében.
Csütörtök délután Emlékfát ültettünk a Városszépítő táborok emlékére. Hívtuk a legrégebbieket – jött Dudok Fanni, Sarkadi Barnabás, a Bodzsár fiúk – s a csúcstartók 8 táborral: Schmidt Hajni, Balogh Imi, Erdélyi Zsolti. A többiek írták, mi történt velük, kinek milyen vizsgája van éppen az egyetemen. Olyan büszkék vagyunk mi is rájuk! Kaptak a „régiek” egy Emléklapot, a régi fotókból csemegézve. Nagy sikere volt, pedig „papíralapon” van, nem egy link. Pénteken pedig strand – köszönet a Termál Hotel Martfűnek, majd este szalonnasütés sötétedésig, ahova jöttek a családdal. Jó beszélgetések, felvetések, remek hangulat a nyársaláson túl.
Történt még valami. Sinkáné Kata tagtársunk elindított egy kérdést: Nekem azért volt jó ez a tábor, mert…….Néhány választ olvassanak el név nélkül:
– mert szereztem sok barátot, és örökre megmaradnak az emlékek. (szivecske)
– mert sok élményt gyűjtöttem,
– mert jó volt újra találkozni a régi barátaimmal, ill. új élményeket szerezni. Köszönöm szépen ezt a 8 évet, nagyon fog hiányozni.(szivecske)
– mert nagyon élveztem újra találkozni a régi osztálytársakkal, barátokkal és újra itt lenni ebben a közösségben. Nagyon szerettem ezt a 8 táborban itt töltött időt. Rengeteg emléket, barátokat és élményeket szerezhettem. Nagyon hálás vagyok minden itt töltött percért és bízom benne, hogy legalább még egyszer találkozik ez a közösség.
– mert tettem a városért valamit! (egyik legfiatalabb táborozónk)
– mert tettem a városért és nagyon szeretem a Horgásztanyát (a fenti fiú barátja)
Csodás táborozóink voltak! Kedvesek, vidámak, de felelősségteljesek!
Az idei tábor abban különbözött a többitől, hogy az utolsónak szántuk. 10 év nagy idő. Nem csak diplomások lettek az első táborozóink, de a tábort bonyolító városszépítők is idősebbek lettek ugyanannyival. Meg kell vallani, hogy kisiskolás, középiskolás, szülők egyöntetűen tiltakoztak a döntés ellen.
Jól esett!
A most lezajlott Országos Konferencia szervezőjétől hallhattuk (ha valami másként alakult, mint a programban volt) „Egy dolog állandó: a változás!”
Vinczéné Balogh Magdolna
