Szolnoki gyerekek természetismereti foglalkozásokon jártak Martfűn

Megosztás

Szolnoki gyerekek természetismereti foglalkozásokon jártak Martfűn

A Szolnoki Szakképzési Centrum a nyári szünidőre napközis táborokat szervezett a dolgozói iskolás gyerekeinek. Az utolsó három hét egy-egy délelőttjén mikrobuszokkal kijöttek Martfűre, a Városszépítő Egyesület által megtartott természetismereti foglalkozásokra.

Igyekeztem úgy összeállítani a „tanulni valót”, hogy lekösse őket, érdekes is legyen, könnyen meg is jegyezhető, a válaszokat együtt találják ki, stb.
Így csodálhatták meg indításként a virágnyílásokat gyorsított felvételen, ami még a legpesszimistább (mit fogunk itt csinálni?) gyereket is „megfogta”.

Sokat, sokféle megközelítésben beszéltem nekik a fákról, az erdőről.

„Miért kell fát ültetni” témán belül megbeszéltük az oxigéntermelésüket, a hőmérséklet csökkentő hatásukat. Szó esett a madarak fészkelőhelyeiről, a különböző méretű állatok életterétől. A ”mi a hasznuk” kérdéskörben a fák gyógyhatású levél-virág-termésükről. Valamint hogy mire használja az ember a fákat „életükben” és kivágásuk után.

Gyakorlatban összeválogatták a legismertebb fák alakjáról, leveléről, virágjáról, terméséről, és más nagyon jellegzetes részükről készített képeket, de a környezetvédelem nagyon híres fotóanyagából készült kirakókkal is megküzdöttek. Ebben Gajdos Bernadett – fiatal tagunk – volt a segítségükre, aki a technikát is kezelte Jakab Nellivel. (Mindketten évek óta résztvevői a Városszépítő táborainknak.)

Volt magismeret, amely népszerű felnőttek és gyerekek körében. Mi készül a kétféle kukoricából. Mi zörög a gubóban, miben különbözik a búza, és az árpa kalásza, vagy a csicseriborsó és a felesborsó, stb.

Beszéltünk a gyümölcsfajtákról.

Tisztáztuk, hogy az eper a fán terem, az a másik a szamóca vagy földieper, a földben. A zöldségfélékről, hogy a dinnye bizony zöldségféle és nem gyümölcs.
Megnézték és megbeszéltük, hogy melyek azok a kis állatkák, amelyek szorgalmasan falatozzák a gyümölcsfák egyik fő kártevőjét, a levéltetveket, vagy melyek a beporzók? Tudták, hogy mindkét csoport nagy hasznot hajt az embereknek!
Öröm, hogy sokat tudtak ezekről a dolgokról, hiszen már 2. osztálytól tanulják.

Ahogy elnéztem az arcukat, a Tisza mondát

– miszerint a szamárkórót legelésző csacsi által húzott eke készítette barázdában folydogál a Tisza, attól lett olyan kacskaringós
– hát nem nagyon hitték a gyerekek! De Pásztor Gyula tisztázta velük a folyásirányt, a Tisza jobb
-, és balpartját, a folyó partot építő és romboló tevékenységét is. Sőt egy hatalmas nyárfa tuskójánál az évgyűrűket is megbeszélték.

A Tisza Cipő Horgásztanya, amely helyet adott a foglalkozásoknak, a Tisza, a Tisza part
– amely nagyon más, mint Szolnoknál
– mind jól kiegészítette azokat, amelyeket elméletben és gyakorlatban hallottak.

A foglalkozásokon túl kaptak Természet Búvár Magazinokat, állatos könyvjelzőket, matricákat.

Összességében a gyerekek érdeklődők, néhányan közülük meglepően tájékozottak voltak, de a többieket is be lehetett vonni a közös munkába.

Nekünk élmény volt velük foglalkozni, alkalomról-alkalomra formálni, módosítani, színesíteni az együtt töltött időt.
Reméljük, ők is jól érezték magukat!

Vinczéné Balogh Magdolna
elnök

Szolnoki gyerekek természetismereti foglalkozásokon jártak Martfűn.

Szolnoki gyerekek természetismereti foglalkozásokon

Megosztás

Hozzászólások

hozzászólás

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.