Szolnoki gyerekek természetismereti foglalkozásokon jártak Martfűn
A Szolnoki Szakképzési Centrum a nyári szünidőre napközis táborokat szervezett a dolgozói iskolás gyerekeinek. Az utolsó három hét egy-egy délelőttjén mikrobuszokkal kijöttek Martfűre, a Városszépítő Egyesület által megtartott természetismereti foglalkozásokra.
Igyekeztem úgy összeállítani a „tanulni valót”, hogy lekösse őket, érdekes is legyen, könnyen meg is jegyezhető, a válaszokat együtt találják ki, stb.
Így csodálhatták meg indításként a virágnyílásokat gyorsított felvételen, ami még a legpesszimistább (mit fogunk itt csinálni?) gyereket is „megfogta”.
Sokat, sokféle megközelítésben beszéltem nekik a fákról, az erdőről.
„Miért kell fát ültetni” témán belül megbeszéltük az oxigéntermelésüket, a hőmérséklet csökkentő hatásukat. Szó esett a madarak fészkelőhelyeiről, a különböző méretű állatok életterétől. A ”mi a hasznuk” kérdéskörben a fák gyógyhatású levél-virág-termésükről. Valamint hogy mire használja az ember a fákat „életükben” és kivágásuk után.
Gyakorlatban összeválogatták a legismertebb fák alakjáról, leveléről, virágjáról, terméséről, és más nagyon jellegzetes részükről készített képeket, de a környezetvédelem nagyon híres fotóanyagából készült kirakókkal is megküzdöttek. Ebben Gajdos Bernadett – fiatal tagunk – volt a segítségükre, aki a technikát is kezelte Jakab Nellivel. (Mindketten évek óta résztvevői a Városszépítő táborainknak.)
Volt magismeret, amely népszerű felnőttek és gyerekek körében. Mi készül a kétféle kukoricából. Mi zörög a gubóban, miben különbözik a búza, és az árpa kalásza, vagy a csicseriborsó és a felesborsó, stb.
Beszéltünk a gyümölcsfajtákról.
Tisztáztuk, hogy az eper a fán terem, az a másik a szamóca vagy földieper, a földben. A zöldségfélékről, hogy a dinnye bizony zöldségféle és nem gyümölcs.
Megnézték és megbeszéltük, hogy melyek azok a kis állatkák, amelyek szorgalmasan falatozzák a gyümölcsfák egyik fő kártevőjét, a levéltetveket, vagy melyek a beporzók? Tudták, hogy mindkét csoport nagy hasznot hajt az embereknek!
Öröm, hogy sokat tudtak ezekről a dolgokról, hiszen már 2. osztálytól tanulják.
Ahogy elnéztem az arcukat, a Tisza mondát
– miszerint a szamárkórót legelésző csacsi által húzott eke készítette barázdában folydogál a Tisza, attól lett olyan kacskaringós
– hát nem nagyon hitték a gyerekek! De Pásztor Gyula tisztázta velük a folyásirányt, a Tisza jobb
-, és balpartját, a folyó partot építő és romboló tevékenységét is. Sőt egy hatalmas nyárfa tuskójánál az évgyűrűket is megbeszélték.
A Tisza Cipő Horgásztanya, amely helyet adott a foglalkozásoknak, a Tisza, a Tisza part
– amely nagyon más, mint Szolnoknál
– mind jól kiegészítette azokat, amelyeket elméletben és gyakorlatban hallottak.
A foglalkozásokon túl kaptak Természet Búvár Magazinokat, állatos könyvjelzőket, matricákat.
Összességében a gyerekek érdeklődők, néhányan közülük meglepően tájékozottak voltak, de a többieket is be lehetett vonni a közös munkába.
Nekünk élmény volt velük foglalkozni, alkalomról-alkalomra formálni, módosítani, színesíteni az együtt töltött időt.
Reméljük, ők is jól érezték magukat!
Vinczéné Balogh Magdolna
elnök
