Visszaemlékezés, érdekességek, irodalom, játék, tájékoztatás.
Röviden összefoglalva, ezek képezték február 1.-én a – Martfűi Városszépítő Egyesület által – a Tisza Élővilágának Emléknapja alkalmából szervezett program vázlatát.
Elsőként a 2000 január 30.-án éjjel Romániában a nagybányai Aurul cég ülepítőtározója kiszakadt gátjából a Marosba, majd a Tiszába került cianid-, és nehézfém szennyezés okairól, a következményekről, a kárelhárítás szakmai munkáiról tájékozódhatott a szépszámú hallgatóság.
Ezt követően Wajand János vegyészmérnök – a KÖTIVÍZIG korábbi laboratóriumvezetője – Talányok és fontos tények a Tiszáról címmel érdekes kérdéseket tett fel és válaszolt meg. Az alábbiakban szemezgetést olvashatnak az elhangzott előadás kérdéseiből.
Hányadik folyó Európában a Tisza? Viszont milyen jellemzői miatt a legelső Európában?
Mit keres a Zádor-híd és a hortobágyi Kilenclyukú híd a száraz Alföld közepén?
Miért „szőke” időnként a Tisza?
Miért építették meg a Kiskörei-Tározót?
Hogy lett a tározóból Tisza-Tó? Milyen jellegzetes virágzó hínárnövényeiből van itt több mint Európában összesen?
Mit keres a Zádor-híd és a hortobágyi Kilenclyukú híd a száraz Alföld közepén?
Miért „szőke” időnként a Tisza?
Miért építették meg a Kiskörei-Tározót?
Hogy lett a tározóból Tisza-Tó? Milyen jellegzetes virágzó hínárnövényeiből van itt több mint Európában összesen?
A Tisza-tó nagyon egyedi és gyönyörűséges élő turisztikai látványosságai.
A Tiszáról szóló, vetített képekkel illusztrált előadását Petőfi Sándor: A Tisza című – talán a legszebb – Tiszáról szóló verssel, és Juhász Gyula gyönyörű soraival színesítette Wajand Krisztina.
Ezt követően Tóth Tamás szakaszmérnök, a KÖTIVÍZIG Mezőtúri Szakaszmérnökségének vezetője tájékoztatta a jelenlévőket a Martfűi Tiszagáton folyó munkálatokról. Azok szükségességéről, a jelenlegi megvalósítás helyzetéről és a jövőbeli folytatásáról, amint adott lesz a finanszírozás.
Elmondta, hogy eredetileg a gátáthelyezés kiindulását Martfűhöz közelebbről tervezték, és lényegesen hosszabb szakaszon végezték volna el. A pályázati keretbe azonban nem fért bele, így csak a – helyi újságban is megjelent térképen is látható – 800 m-es szakaszon építenek új gátat. Ott, ahol már a Tisza nagyon közel van a gáthoz, veszélyezteti annak biztonságát, különösen magasabb vízállásnál.
Érdeklődés követte a Tisza gát teteje egy szakaszának stabilizálását is. Láttuk a fotókon az alap elkészítését, majd a már meglévő kőborítást, amely megfelelő tömörítés, és egyéb munkálatok után normál gumiméretű kerékpározásra is alkalmas lesz.
A közönség kérdései után Horváth Béla (a KÖTIVÍZIG ny.főmérnöke) jövőbeli célként összefogást javasolt – Martfűtől lefele – a Tisza menti önkormányzatok, a civilek, a Hortobágyi Nemzeti Park, a turizmust irányító országos szervek között egy – a Tisza gáton – megépítendő kerékpárút ügyében a Vízügy irányításával. Megvalósulásával fellendülhetne a településekre-, a Tiszazugba irányuló kerékpáros turizmus. Ennek jó példáival-, és hatásával már az országban több helyen lehet találkozni, pl. a Tisza-tó környékén.
A rendezvény zárásaként egy TOTÓ- t tölthettek ki a jelenlévők, amely a Tiszával, az Emléknappal kapcsolatos kérdésekből állt. A telitalálatosok között Martfű, a mi városunk című kiadványt osztott szét az egyesület.
A program előadásának anyagát a Martfű Média rögzítette, az elérhető lesz az internetes oldalukon. Köszönjük az előadók tájékoztatóit, a résztvevők érdeklődését, akik között nem csak helybeliek voltak. Cibakházáról, sőt Mezőtúrról is érkeztek olyanok, akiket érdekel a Tisza, annak sorsa a cianid szennyezés után.
Zárásként egy Tisza rajongó költő néhány sora:
Láttam meghalni a Tiszát,
S ma látom újra élni,
Láttam közelről a halált,
S ma már, tudok remélni.
S ma látom újra élni,
Láttam közelről a halált,
S ma már, tudok remélni.
(Nemeskéri-Orbán István verse – teljes hosszában – olvasható a Martfűi Városszépítő Egyesület honlapján e cikk végén. varoszépíto-martfu.hu)
Vinczéné Balogh Magdolna
Martfűi Városszépítő Egyesület
Martfűi Városszépítő Egyesület
