Tévhitek a biogazdálkodásról – az ÖMKi válasza a legújabb ökológiai ágazatot támadó cikkre
Három a magyar igazság, szoktuk mondani. November 7-én jelent meg az elmúlt 10 nap harmadik olyan cikke. Melyre a biogazdálkodás tényeken alapuló, helyes megítélése érdekében ismét reagálnunk kell. A „Súlyos dolog derült ki a bioélelmiszerekről, Óriási kamu hogy mind toxinmentes” című írás számos szakmai hibával terhelt. Ezért arra jutottunk, hogy sorra vesszük a benne lévő, tényfeltárónak szánt tévedéseket.
Kezdjük rögtön a címmel, vagyis azzal, hogy mit jelent a toxin szó?
A toxinok olyan anyagcseretermékek, melyeket élő szervezetek (pl. gombák vagy baktériumok) termelnek, és amelyek más élő szervezetekre mérgező hatásúak. A növénytermesztésben például a penészgombák által termelt mikotoxinok a legismertebb, az emberek és állatok számára is veszélyes mérgező anyagcseretermékek.
A biogazdálkodást gyakran éri támadás, hogy termékeiben magasabb a mikotoxin szennyezettség, mivel nem alkalmaz szintetikus gombaölő szereket (fungicideket) a gombabetegségek visszaszorítására. A tények ugyanakkor nem ezt támasztják alá. A mikotoxin szennyezettség kockázata az ökológiai és konvencionális termelésben az európai élelmiszer és takarmány biztonsági riasztási adatok alapján is azonos. Ami abból adódik, hogy az ökogazdálkodásban alkalmazott agrotechnikai védelem (pl. vetésforgó) is ugyanolyan hatásos a penészgomba fertőzések ellen, mint a fungicidek. Ezt onnan is tudjuk, hogy az 1970-es évek előtt, amikor a konvencionális termelésben is bevett volt még a tágabb vetésforgó alkalmazása. Akkor nem a fuzárium fertőzés és a hozzá kapcsolódó mikotoxin szennyezettség jelentette a legnagyobb kórtani kockázatot a növénytermesztésben.
De térjünk vissza a cikkhez, amiben az első „vádpont” elolvasásakor kiderül: a toxin szót a szerzők tévesen a növényvédőszer-maradék helyett használják.
- A BIOÉLELMISZER NÖVÉNYVÉDŐSZER MENTES
Forrás: biokutatas.hu
